A részvételi díjak időnkénti változásait (emelését) mi indokolja, és ez milyen kihatással van a játékkedvre és a nyereményekre?
Valamikor a „hőskorban” (az 50-es években) egy lottószelvény 3 forint 30 fillérbe került. Ma egy lottójáték részvételi díja 350 forint. Természetesen a részvételi díj fokozatosan, több lépcsőben ért el erre a szintre. A díjak időről-időre követték az általános árszínvonal alakulását. Egy-egy áremelkedést követően átmenetileg előfordulhatott a forgalom visszaesése, de ez csak rövid ideig tartott. Több ok között pl. azért, mert a részvételi díjak emelkedésével a nyeremények is nőttek. A totalizatőri játékoknál (ilyenek például a lottók) a befolyó részvételi díjak a korábbinál nagyobb nyereményalapot képeztek, azaz több pénz jutott a nyereményekre, nagyobb összeget lehetett felosztani a nyertesek között. A bukmékeri típusú játékok esetében (pl. a Kenónál) a nyeremények nagysága a fix nyereményszorzóktól, valamint a tétek nagyságától függően előre kiszámítható, tehát független a nyertes játékok számától. Azaz ha magasabb a részvételi díj, akkor a nyeremény is emelkedik (pl. ha a tét 100 Ft helyett 150 Ft, akkor a nyeremény is 50 százalékkal magasabb). Így a Kenón a 10-es játéktípusban elért 10 találat, amely egymilliószoros nyereménnyel jár, alapesetben, egyszeres téttel 100 millió helyett jelenleg 150 millió forintot ér.